Bejelentés



A Család - és a Gyülekezet
avagy hogyan működik az Isten szerinti rend életeinkben, családunkban, gyülekezetünkben?

MENÜ








Orbán Béla: KORKÜLÖNBSÉGEK A HÁZASSÁGBAN

I.Az idősebb feleség Napjainkban egyre többször látható, sőt akár a keresztények között is tapasztalható egy újnak mondható jelenség: Sok esetben a házasulandók között jelentős a korkülönbség. Mindez a régi megszokott formától idegennek tűnik. Olykor botránkozások, vádaskodások, sőt kárhoztatások forrásává lesz, mert a farizeusi kereszténységnek bizony nem fér bele saját törvényrendjébe e jelenség. E , magát igaz hívőnek mondó csoport így a saját, akár Isten törvényeivel is ellentétes törvényrendjével ítél és ítélkezik, mely során ,ami azzal nem összeegyeztető, azt antikrisztusinak, bűnösnek és így akár kárhoztató paráznaságnak nevez. Teszi mindezt egy vélt és hamis jog alapján, melyet a pálizmus (Pál szavait félremagyarázó farizeusság) nevében tesz, mikor jogot formál és kötelességének tartja a feddés, intés, ítélethozás gyakorlására. Ezzel önmaga kerül bűnös állapotba, mások Isten szerinti életét akadályozza, vagy sérti, miáltal kirekeszt másokat életéből, sőt ítélkezése a száj bűneként másokat is elér. Eléri a megvádoltat, és eléri azokat, akik őket kirekesztik… Akár a Messiás Testétől is távol kívánják látni, tartani a véleményük szerinti paráznákat és bűnösöket… Ezért romboló hatást fejt ki, vagy meggátolja azt, aminek épülnie kell Isten akaratából. Mindez igen veszélyes, hiszen amikor valakit nem Isten Törvénye szerint ítélünk meg, vagy el, nemcsak kapcsolatokat, és a vele lehetséges áldásokat veszítjük el, hanem magát Isten sértjük meg, valamint Jeshua HaMassiah-t, Aki Isten törvényének, Akaratának, és Tervének felkent végrehajtó Ura ,és Messiás Királya! Az ítélkezés így ítéletté válik saját életükben. Mindezekért felelősek vagyunk a bűnre figyelmeztetni a bíráskodókat éppúgy, mint azokat, akik Isten törvényeit figyelmen kívül szeretnék hagyni akkor, amikor házasságot akarnak kötni. Korunkban, a párkapcsolatokban, majd a házasságokban szembetűnően sok, amikor a férfi jóval idősebb a nőnél, de igen gyakori, amikor idősebb nők karján fiatal férfiak láthatóak. Törvénytelensége, és veszélyei miatt először arról kell beszélnünk, amikor a nő idősebb társánál. Bűn, törvénytelenség, vagy Isten által megengedett állapot-e? Személyesen is feladatom e kérdés megválaszolása, mert szolgálatom során több ilyen helyzettel találkozom. A Törvény ismerete pedig kötelez arra, hogy másokat figyelmeztessünk, ha testi, vagy lelki vágyai miatt Isten akaratával szemben lesz engedetlen. A FÉRJNÉL IDŐSEBB FELESÉG E helyzet, az abból adódó probléma, majd kérdések megválaszolása nem lehet felelet minden esetre, ezért csak az alapvető kérdések megválaszolására szorítkozhatunk. Tudvalevőleg, ha mindenre kiterjedő választ szeretnénk adni, akkor elsőként a férfi és női identitás mibenlétéről kellene írni, majd a házasság alapjaival folytatni… Majd ezek után vizsgálat alá kellene vonnunk a családok mai helyzetét, és azon belül a családok felbomlásának okait, a családalapítások és házasságkötések számának csökkenését és annak okait. Ezen kívül mindazt, ami Európára, benne szűkebb pátriánkra jellemző, mivel más kontinensen és népek közt sok esetben a család nem éli válságát, sőt virágzik, és elképzelhetetlen, hogy egy fiatal férfi idős nőt vegyen feleségül. Amikor a házasságkötésekben tapasztalható nagyobb korkülönbségeket láthatjuk, egy közös pontot ismerhetünk fel: Mindkét esetben látható, hogy a mai, házasságkötésre, családalapításra a koruk miatt alkalmas férfiak többsége mégsem alkalmas e feladatra! Fizikailag igen, - általában rövid ideig, vagy kiégnek-, de felelős férfi, férj, apa feladatra sokszor csak részben. Ezzel párhuzamosan a nők is férfiszerepeket vesznek fel. Önként, vagy kényszerűségből. Más esetben a jelentős szerepet játszik a félelem. Apák emléke, akik eltűntek, elváltak, vagy éppen „nem értek” rá… vagyis nem töltötték be a házasságban feladatukat, gyermekükkel nem foglakoztak .. Egyszóval: rossz példa az apák által… Ez által kialakul egyfajta férfigyűlölet, mely növekedik akkor, amikor az elvált anya mellett marad a lánygyermeke… Másfajta, rossz apai, s így férfikép.. Társadalmunkban nemcsak a matriarchális uralom létrejöttéért tehető felelőssé a kétezer éves keresztény pogányság, hanem bizonyíthatóan benne van, és onnan eredeztethető a Római Jog továbbélése, mely szerint a férfi uralkodik, és a nő a gyerekeivel azonos jogokat kap. Ugyanígy a keresztény pogányság tette Istent „rettenetessé”, és az Atyától való félelem egyben a férfiaktól tartózkodó félelem elindítója lett. Az okok felsorolását tehát mélyebb áttekintésnek és vizsgálatnak kellene megelőznie, hogy így legalább keresztmetszetében láthassuk az okok eredetét, fejlődését valamint már működő rombolásának törvényszerűségeit. Ez helyett inkább arról kell beszélnünk, hogy mi lehet a következménye annak, ha idősebb nő elfogad , de inkább befogad egy fiatal férfit? 1.Felemás iga, vagy iga nélkül..? Nem gondolom, hogy különösebben bizonyítani kell, hogy jelentős korkülönbség esetén két ember mennyire más alapokról indul, és mennyire más külső ráhatások érik. Társadalmi, vallási és egyéb változások gondolkodásmódunkban, érzelmeinkben is elválaszthatnak egymástól, vagy sok dologban meg sem értjük egymást. E helyzetben még nagyobb a szakadék két ember között! Az egyedülálló nő rég kiesett az apa felügyelete, így betakarása alól. Érzelmi beállítottsága mellett nincs tanítóként a férfi racionális gondolkodása, vagyis a „család papja” nem működik, vagy sohasem működött. Helytelen párválasztását akár ez is előidézhette! Ekkor a lehető legrosszabb döntést hozza: Gyermek-férfivel köti össze életét. Megszületik a testi férfi és nő anya és kisfiú együttélése, szimbiózisa. E hamis kapcsolatban a házasság lelki és szellemi egységét pótolja a test közös jutalmazása, és az anyai érzés rossz használata, melyet a fel nem nőtt férfi szívesen fogad el. Felemás igáról sem beszélhetünk, mert ez nem egy közös feladatra, elhívásra történő elindulás, hanem célja a minél kellemesebb, kényelmesebb megélése a napoknak. Iganélküliség,…ami kizárja, hogy a kapcsolat házasságnak lehessen nevezni. Felemás.. Gyermek és anya viszony, ahol mégis két ember felnőtt korban van. E két szerep tehát elfogadott állapot, de sohasem bontakozhat ki egyik fél sem. Mégis tapasztalható, hogy mégis hiányzik a kiteljesedés, igavonás, vagyis közösen is szeretnének vállalni terhek hordozását. A korkülönbség ez esetben kizárja a család létrejöttét, vagy jobb esetben a gyermek férfi mellé megszületik egy gyermek, és öröklődik a baj. Ezzel azonban megszületik a nő életcélja, és a férfi, apai szerep működése nélkül egy sajátságos helyzet alakul ki. Az önzés következményeként immáron az is kialakul, hogy a megszületett gyermeknek nem lesz, aki továbbadja, mindazt, ami minden apának feladata Istentől. Mert gyermek nem taníthat gyermeket, arra alkalmatlan. A családi vezetést így átvevő nő pedig abba a kényszerbe kerül, hogy kénytelen irányítani, kénytelen Jezabelként uralkodni… Más esetben jelentkezik az, hogy közös megegyezéssel magukra vállalnak feladatokat. Éppúgy, mint az egyedülállók esetében, ők is fontossá teszik önmagukat. Közös célokat tűznek ki, melyek elérése ad számukra örömet. Még akkor is, ha az elért cél valójában szükségtelen, de ez esetben nem a cél a lényeges, hanem egy összekötő kapocs kialakulása valakivel… Nincs ez másképpen a vallásos emberek életében sem. Ők saját egyházukban, gyülekezetükben találnak célokat, vagy önmaguk ötleteit ott valósítják meg… A hamis célok tehát helyettesítenek házasságot , vagy értelmet ad kapcsolatok egybetartásához… Ezek után kijelenthetjük, hogy amikor a nő idősebb a társkapcsolatban, ketten, együtt közös feladat, szolgálat végzésére alapvetően alkalmatlanná válnak. Ezért nem felemás iga alakul, ki, hanem „iga nélküliek” lesznek”.. A mindennapok túlélésében merül ki kapcsolatuk, vagy hamis feladatokat vállalnak, melyek őket összekötik… 2.A gyermeknevelés hiánya és következményei Az előzőekben megemlítettük a férfi alkalmatlanságának következményeként a jezabeli szellemiség kialakulását. Ne gondolja ilyenkor senki, hogy a szükségszerűségből vezetővé és uralkodóvá lett nő képes „férfit faragni” nyámnyila gyermek-társából! Hogyan és miként taníthatná arra, amit maga sem tud és női teremtettsége miatt nem is érthet még akkor sem, ha esetlegesen volt előtte helyes és példamutató férfi, akitől láthatta az Isten szerinti férfi, apai feladat betöltésnek működését. Bármennyire vágyik arra is, hogy a férfi legyen a „család papja”, meg kell értenie, hogy ahol nincs apai örökség, ott nincs levitai örökség sem! Ha férfinek nincs testi apja, aki mellett láthatta, tanulta mindazt, ami Törvény, vagy nem kapott Istentől „szellemi” apát, akitől tanult, akitől kérdezhetett, akkor a papi szolgálat legfeljebb vallásos ceremónia tartalom nélkül! Ennek hiánya nélkül nincs férfi és felelős felnőttkor. Akkor is marad gyermekkorban, ha nem fogadta be olyan közösség, mely az apa feladatait átvette, és segített a lelki és szellemi növekedésében, mely alapja Isten igéjének tanítása, ismertetése. Azt pedig tudnunk kell, hogy egy feladathoz fel kell nőni, és nem a feladat vállalása után kezdődik az arra való felkészülés. Hamis képet állit maga elé az,és önmagát csapja be, aki hisz kiskorú társának felnövekedésében, és ezért vállalja őt gyerek-férjként. Fiúból férfi sohasem válik nő mellett, és különösen nő irányítása mellett… ! Ezért képtelen fiúgyermekét előkészíteni a férfi, felnőtt életre, de lánygyermek előtt sem lesz jó példaképe a férfinek és apának. Ezért a lány anyja mellett jezabelivé válva hasonló módon olyan férfit keres, akit uralhat, vagy önmaga is eleve fél a férfiaktól. Azoktól, akik nem hasonlítanak a nyámnyila apára, mert őbennük veszélyt érezve fél… Csak jó esetben történik az, amikor a lány felismerve ezt az állapotot felnőtt korában elveti anyja és apja példáját, és valóban feleség lesz egy Isten szerinti férfi oldalán. A fel nem nőtt férfi tehetetlenségét hamar megtapasztalja minden nő, és újra nem marad más lehetősége: A fiúgyermekét nőként próbálja férfivé nevelni. Azonban ez is kétségbe vonható, mert a fiatal férfit elvevő idősebb nő valamennyire és alapvetően, sérülésénél fogva rejtetten utálja a pátriarchális rendet és abban a férfiakat...! „Azokból” legfeljebb némi részt, kiegészítést, vagy szolgálatot fogad el, de egyéne válogatja, hogy ez milyen arányban irányítja életét, és kapcsolatát a másik nemmel. Így fiúgyermekét képtelen és nem is szándékszik Isten szerinti férfinek nevelni és látni. Ekkor következik be a legborzalmasabb, ami bekövetkezhet: A férfiakat elvető, jezabeli nő akár tudattalanul elnőiesíti fiát. A maga férfigyűlöletét, melyek sérülései által alakultak ki átadja fiainak, akik önmagukban a férfit kiölő, el nem fogadó, férfigyűlölő, elnőiesedett férfiakká válnak! Innen már csak egy lépés a homoszexualitás létrejötte. Az fel nem nőtt apától a jezabeli anyán keresztül addig, ahol már nem család-utánzat működik, hanem ahol a férfi megszűnik, miáltal a család létre sem jöhet… Amikor idősebb nővel él társkapcsolatot egy fiatalabb férfi, számolnia kell azzal, hogy férfivé válásának lehetősége ezzel megszűnik, vagy teljességgel lelassul. Ez még viszonylag kevés korkülönbség esetén is bekövetkezik, mivel az idősebb több félelemmel terhelt, már van saját megoldása az életére, melyen változtatni sokszor már képtelen. Sőt ennek az állapotának stabilizálásához keres, és sokszor talál olyan férfit, aki kisfiúként némely céljára alkalmas, de lényegesen nem veszélyes számára… Neki már nem célja a férfi kiteljesedése, miként akár megszületett gyermekében is próbálja visszaszorítani a férfit… A szellemi pedig érzelmi síkra változik meg. Istennek való engedelmesség helyett már előtérbe kerül az egyházhoz és még inkább a gyülekezethez való tartozás… Létrejönnek az elnőisedett gyülekezetek, ahol a férfi sohasem tud megmaradni, bár a feleségek viszik őket magukkal… Ezért bizonyíthatóan elnőiesedett férfiak és az azokat még elfogadó nők társaságává válik. Ezen túl az sem ritka, hogy a férfigyűlölő nők megtalálják az azonosságot a homoszexuális férfiegyedekkel, és egy, akár közösségi, gyülekezeti csoportot alkotnak együtt. Valamennyi felsoroltaknak van önmaguk által választott céljuk, szolgálatuk, és abban lelkesen ténykednek. Hamis szolgálatok, „küldetések”, és hamis identitások bevállalása…. Azonban megjelenik a férfiellenesség gyümölcseként a patriarchális rend elleni támadások, elvetésre kerül Isten törvénye és hamarosan megjelenik az antiszemitizmus, antijudaizmus teológiai, dogmatikai formáinak elfogadása is. Mindez pedig folytatódik az anyák által, a férfiak papi feladatra való alkalmatlansága miatt… A férfivé nem vált fiatalabb társ és a jezabeli feleség így együttesen már nemcsak önveszélyes, hanem gyermekeik rossz útra nevelése által bűneik miatt már közveszélyesek. 3.Paráznaság -Sok esetben a szexualitás, mint uralom, amely létrehoz idősebb nők által ilyen kapcsolatot. Az idősebb nő hiúsága, kielégületlen, vagy önző szexualitása, amely ragadozóként csap le a fiatal testre. Sikertelen kapcsolatok, házasság, válás utáni bizonygatás a külvilágnak… Ugyanakkor lehet létrehozója az a kettősség, amikor a nő alapjában fél a férfiaktól, de teste nőként mégis férfitestet kíván. Ilyenkor a gyermekes jellemű, vagy férfivé nem vált, fiatal férfiak irányába fordul. A kapcsolat így bárminek nevezi bárki, lényegében csak szexpartner és jó baráti, haveri… A folytatás azonossá válik a kezdettel. Vagyis a fiatalember rövid idő multával szintén a testi szebb és jobb, vagyis fiatalabb kapcsolatba távozik, vagy az idősebb társ mellett a saját vágyait mással elégíti ki mellette. Elsőként tehát megállapíthatjuk, hogy a korkülönbség miatt a kísértés a paráznaságra minden esetben megjelenik, és létre is jön legtöbb esetben. A férfi, teremtésénél fogva e kísértésben mindig veszélyeztetettebb, mint a nő. Számol-e ezzel egy nő, amikor fiatalabb férfihez kapcsolja életét? Tudatában van-e annak, hogy a férfi későbbi elbukásainak, paráznaságának ö elsődlegesen a felelős?... A rövid ideig tartó vonzalommal, a testi kívánságok kialvásával a férfi újabb nőt fog keresni, és tovább folytatja mással testi és legfeljebb lelki igényeinek kielégülését? Más esetben pedig lefojtja testi kívánságait, és ezzel megtagadja férfi, Istentől kapott identitását? Vagy más formában éri el testi kielégülését. Önkielégítéssel, mely ilyen esetben Onan bűnével azonos, hiszen lehetne Isten szerinti társa és azzal boldog, gyümölcsöző és hosszan tartó szexualitása, és testi egyesülése társával? Mindezek felsorolás után kimondható: A társánál idősebb nő a férfit saját testének kisajátíthatja, de ekkor annak szexuális életét lerövidíti, miáltal ő annak folytatását paráznasággal teszi, vagy elveszti , megtagadja a saját férfiasságát, Istentől ajándékba kapott férfi feladatát, és a vele járó áldásokat és örömöket egyaránt.. Ebben az önző helyzetben a nő hazudik és lop egyidőben. Hamis szerepbe helyezi önmagát, és e hazugságot elfogadó férfit meg is rabolja. Ellopja mindattól s attól a személytől is, akit Isten áldásként, és társnak rendelt el részére. 4.Minek tekinted a férjet? E kérdés feltevése úgy tűnik, nem függ össze a korral. De mégis! Mert nemcsak a korkülönbség megléte, ami Isten ellenes állapotot hoz létre, hanem tehetünk gyermekké , kicsivé, gyengévé férfit, aki pedig minden adottsága meg van a teremtés rendje szerint arra, hogy társ és férfi legyen. Az idősebb nők tehát szándékuk eléréséhez és jezabeli uralmuk megalapításának érdekében férfiakat tesznek gyermekekké, vagy semmiképpen nem érdekük és igy nem szándékuk az alkalmasság helyreállása! Ezért az évek számának különbsége mellett tapasztalhatunk lelki és szellemi kiskorúságban levő férfiakat erősebb lelki és szellemi helyzetben lévő nők által leuralni. Igy meg kell említenünk azt is, hogy létezik lelki (tudati, érzelmi).. korkülönbség is. A férjet lekicsinylő, lelki és szellemi növekedésében gátló nő ugyanazon jezabeli szellemiség működtetője, mely azokat vezeti, akik korban is fiatalabb férfiakat szeretnének maguk mellett látni. Ez bizony a szellemi paráznaság, nagyravágyás, sikervágy jelenléte, mely minden Isten szerinti élet és szolgálat működésének ellensége. A mindenkori Jezabel ma is irányítja a mai Akháb királyocskákat… Előre tolja, és mögötte irányit, akár másokat is. Szemünket nem kell nagyon kitágítanunk, hogy pásztorok,papok, lelkészek mögött megláthassuk a valódi irányítót. A kérdés tehát nem kinek, hanem minek szóval kezdődött. Mert az a férfi, aki a feleség férje, és ahol az anyukám-fiam szópár elhangzik, ott a férfi csak fizikailag lehet az…, egyébként a nő eszköze. Így olyan szolgálatot, mely a férfiaknak rendelt Isten, betölteni sem tud. Amikor korkülönbségről beszélünk, akkor ki kell jelentenünk,hogy a férfi kiskorúságban tartása, és lekicsinylése is nemcsak átok, hanem Isten Törvényei ellenes , lázadó szellemiség működése. Az idősebb feleség bűnös kapcsolatával azonos, amikor egy nő „idősebbnek „, és ezzel nem csak nagyobbnak tartja magát férjénél szellemben, lélekben, hanem ezzel uralkodik felette Isten Rendjét semmibe véve. Istenellenes és törvénytaposó magatartás, vagy éppen életforma… 5.Mekkora az „ideális” korkülönbség? Isten Törvénye ezt sehol sem részletezi a Tórában, így az Újszövetség sem, hogy nő és férfi között hány év különbségnek kell lennie. Azonban rendelkezik arról, hogy két, eggyé lett embernek mi az elrendelt kötelessége, és feladata, melynek betöltése önmagában örömmel jár minden esetben. Mégis vannak törvények és törvényszerűségek,amelyek betartása eleve kizárja azt, hogy a nö idősebb legyen! A természet törvényeit is Isten adta örök időkre, így az emberi test működésének is vannak isteni szabályai. Ennek betartása megalapozza, s megnöveli annak hatékonyságát, és hatékonyságának idejét is szabályozza. Nem véletlen, hogy a zsidó népben, - megannyi súlyos helyzet után is-, az életkor hosszúsága gyakori, és az sem véletlen, hogy a férfiak házasságra való alkalmassága korán kezdődik, és viszonylag hosszú ideig tart. Ennek két okát ismerhetjük meg: - Az élet szeretete, tisztelete, és mindenben az élet keletkezése, megélése, továbbadása prioritást élvez. - Másodsorban látható, hogy az előbb felsorolt helyzetben Isten Törvénye és parancsolatai nincsenek elvetve, és nemcsak modellként, hanem az élettől elválaszthatatlan előírásként van jelen. Ezért mi nem túléljük, hanem megéljük az életet, mely minden ajándékaiért, áldásáért folyamatosan áldjuk Istent. Aki pedig így él, nem kerülhet olyan helyzetbe, hogy idejekorán megöregszik, vagy idősödő fejjel fiatalok helyzetébe és szerepébe helyezi magát. Isten akaratának e tudatos elfogadása egyben azzal az engedelmességgel párosul, mely minden lázadástól mentes elfogadása a valós életkornak és állapotnak. Ezért nem eshet bele a kísértésének következményibe, amikor bűnös, testének és akár hiúságának tetsző módon olyant vállal, amit nem teljesíthet. Az, amikor valaki infantilis módon él, vagy önmagát bölcs időset játszik, bármennyire szülei, neveltetésének következménye, mindaddig, amíg cselekszi csak olyan hazugság, mellyel önmaga elfogadása elleni lázadás, vagyis egyfajta deviánsviselkedés egyik látható formája. Az eredete, és kialakult okai változóak lehetnek. Egyben azonban azonosak: Az önmagáról hamis képet alkotó, és e szerepben játszó ember önmagát, és rendeltetését elfogadni képtelen. Isten Népében pedig nincs és nem is lehet ilyesfajta színjátszás! Miképpen Isten szemében nincs olyan fogalom, hogy valaki szép, ezért mindenki valakinek gyönyörű.. Isten mércéjében nincs okos és buta, mert a talentumainkat egyformán adja és más-más mértékben. Ezért mindenkinek van olyan helye a Messiás Testében, ahol beilleszthető, és ott hiányzik, amíg nem vállalja el Isten szerinti önmagát. Amikor pedig valaki Istentől kér és vár társat, olyan személyt kap, aki számára nemcsak elfogadható, hanem szép és testileg is vonzó. Olyan társakat kapcsol egymáshoz, akik lélekben, érzelmi világukban, vonzalomban közel állnak egymáshoz, és egymáshoz illeszthetők,- hogy együtt használják majd közösen ezeket a talentumaikat is. Amikor két ember önmaga épít kapcsolatot, akkor viszont az előzőek másképpen működnek: egy időre, egy érzelemre fókuszálódnak. Ezért mulandó és széteső kapcsolódások ezek, mert hamarosan másik kapcsolódások keletkezhetnek ezek kárára. Isten pedig olyan kapcsolódásokat tervezett minden embernek, amíg a földi életben hosszantartóan be tudják tölteni Isten elrendelését, mindenben ki-, és beteljesedhessen Isten akarata szerint. Az Isten által adott kapcsolatok bár testben kezdődnek házasságként, szellemi összekapcsolódásuk által ennél sokkal nagyobb áldások: Örökre, és az örök életben történő egyesülés. Szemben a földi szövetkezésekkel, melyek időszakosak, emberi célokat betöltőek, melyeket a hűtlenség, vagy az egyik fél halála végleg kiolt. Megállapíthatjuk tehát, hogy az idősebb feleség esetén sok , Isten által elrendelt Törvény betartása lehetetlenné válik. Amikor valaki pedig koravén, vagy fiatalos, bizony elhatárolódása a valós tényektől. Hazugság, mely önmagát és másokat vezet félre. Ugyanakkor az ilyen életforma egyértelműen alkalmatlan az Isten szerinti házasságra! Lehetséges, hogy az emberi morál és etika szabályai szerint akár példamutatónak is nevezhető, de hamis… Bárki, aki magát, vagy mást abban akadályoz, hogy betöltse férfi (vagy női..) feladatát, az örök helyett mulandó kapcsolatot kínál, az nem alkalmas házasságra, sőt súlyos bűnök forrásaiként működnek saját vágyai, melyhez szövetségest keres. Mindezekért, aki idősebb feleséget választ, számoljon azzal, hogy számtalan törvény betöltésére továbbiakban nincs lehetősége, és így az engedelmesség áldásitól is elesik. Ha pedig tudatosan teszi és vállalja ezt, akár az engedetlensége miatt Isten által számon kérhető is. Egy azonban biztos: Istentől távolabb kerül, melyet hamarosan megérez…. Az „ideális” korkülönbség tehát az, amit Isten ad meg minden törvénye által. Áldott lehetőség feltételeinek egyike, mely által a férfi és nő együtt Isten Tervében, akaratában teljes mértékkel , egyként gyümölcsöző, boldog életet éljen elhívott, elrendelt helyén. Lehessenek ezért fizikai, és szellemi szülök, és e gyermekeket lelkileg, érzelmileg is nevelhessék példamutató és ígyazokat tanító életükkel. Ezzel szemben az emberek által megállapított kívánalom minden esetben hamis, ha Isten Törvényével bármely pontban ellenkező. Ezért elsősorban fontos saját fizikai, biológia helyzetünket elfogadnunk, és csak olyan társat elfogadnunk, aki önmaga is ezt tette. Ekkor láthatjuk meg másban azt, aki nemcsak testben, hanem valós érzelmeiben, és szellemben is egy lehet: örök időkre társ… Így elmondhatjuk azt is, hogy az „ideális korkülönbség” fogalma nem más, mint az emberi vágyakhoz és így szövetkezésekhez kialakított mérleg és mérce, mellyel a testi, vagy a lelki ember lehetőségeit, vágyait és haszonszerzésének eshetőségeit mérlegeli. Más esetben önbizonygatás és lázadás eszköze akkor, amikor valaki nem fogadja el saját identitását, vagy helyzetét és állapotát. Az idősebb feleség esetén részleges aláírása a nő bűnös vágyainak és állapotának. Vagyis annak, hogy a törvények alól kimenekül, vagy elmenekült, és nem rendezte azokat. Mértéke lehet: a toleranciától a férfi önkéntes rabszolgaságáig… Az „ideális korkülönbség” Isten Törvényeiben hozzávetőlegesen behatárolhatóak, hiszen a biológia törvények összhangban vannak más törvényekkel is. Azonban két ember esetében ez csak akkor lehet valóság, ha mindkét ember a valódi nemét, korát, és sok más általánosan elrendelt törvényt, és azon éli meg, és ismeri elhívását, szolgáló helyét e világban.… Ennek hiányában még mások életére sem mondhat véleményt, mivel ekkor saját törvényeinek szemszögéből már ítélkezik, és az Isten szerinti jót akár meg is átkozhatja. Tehát a korkülönbség helyessége nem emberi vélemény kérdése, csupán bizonyság arra, hogy két ember betartja e Isten Törvényeit, vagy korunk világában. Vagy másfajta válasz arra, hogy az Isten nélküli világ törvénytelenségében két ember szövetkezése milyen emberi haszonnal jár. Az idősebb nő és fiatalabb férfi kapcsolatának áttekintésekor egy olyan kérdésre kerestünk feleletet, mely korunkban újabb és újabb kérdéseket nyitnak, és bűnök sorozatának immár elfogadott működésének lehetünk tanúi. Az egyre inkább eltűnőben levő férfi identitás, a megszűnőben lévő család , a test és a haszon összekapcsolta párok életének megannyi átkos következményeivel ütközhetünk. Eközben az ember belsejében nem változik.. Amikor idősebb feleség csillaga egyre inkább lefelé hanyatlik, sorozatosan születnek müködö bűnök. A féltékenység és számtalan kísérője. A paráznaság, házasságtörés és minden velejárója… Az egyedüllét, társtalanság, elhagyatottság betegessé váló állapota… A bűnök száma felsorolhatatlan. Aztán bekövetkezik a teljes lázadás, mely a korán érkező halálig segít.. Egyetlen reménység marad csupán, amikor valaki a teljes csődje szélén Istenhez emeli szavát és kinyújtja kezét. Nem marad ekkor más, mint őszintén szembenézni a szellemi-lelki valóság tükrével, de néha csak elegendő belenézni a falon függőbe, hogy lássuk a fizikai valóságot.. Nem marad ekkor más választás, mint bevallani, hogy hazudtuk magunkat magunknak, és másoknak.. Szerepet játszottunk, mert féltünk másoktól, féltünk önmagunktól, elhittük, hogy alkalmatlanok vagyunk nőként, anyaként, felnőttként élni. A hazugság és a félelem pedig megteremtette a gyümölcsét az életünkben! Mégis van lehetőség mindezekért Istentől bocsánatot kérni, és van mindig lehetőség a valódi, Isten általi önmagunkat elfogadni és megélni. A bűnbocsánat, az újjászületés meghozza a tisztán látást és az engedelmesség áldásokkal jár. E helyreállás akár eredményezheti azt is, hogy a valódi korunknak megfelelő helyen és módon szolgáljunk és éljünk Isten Rendjében, amihez Isten akár társat is adhat! Bár sok-sok áldást elmulasztottunk, mégis maradt és bőséges az engedelmes ember számára. Isten törvényeit nem változatja és nem változtatta meg sohasem, így a biológiait sem. Mégis a veszteségek, eltékozolt évek után is marad áldás,hiszen Isten az embert életének minden idején meg akarja áldani. Amikor valaki a leírtak szerinti módon él, vagyis idősebb nőként fiatalabb férfit vesz el férjül, valóban elvesz! Elvesz, de önmaga is vesztes lesz ezáltal. Nem kellene ennek így lennie! Mi tehát a megoldás? Elsőként szükséges a nőnek felnőni, és az apai betakarás alól idejében a férj betakarásába jutnia. Minden köztes szünet és időszak nélkül. Ez már eleve feltételezi, hogy a férj újjászületett, és az ö betakarása Jeshua HaMassiah… A házasság létrejötte előtt pedig nemcsak el kell válni a szülői háztól, hanem meg kell szabadulni minden köteléktől is.. Bizony a házasságtól visszatartó kötél, vagy a házasságba rohanó embert rángató erő nem más, mint a sérülések és betegségek. Gyógyulni kellene, de a gyógyuláshoz szükséges a seb, vagy betegség feltárása is. Majd szabadulni minden emberi uralomtól és törvénytől, ami nem Istentől van. Farizeusi, vagy világi törvények egyaránt a szellemi gyilkosai, érdekek kiszolgálói. Aztán a gyógyult, szabad ember önmagát, helyét és feladatát kérje el Istentől, hogy életét ne teste, vagy elképzelése, érzelmei vezessék. Erre Isten válaszol, és nemcsak feladatot, szolgálatot ad, hanem a Törvény müködése és Isten Akaratának beteljesedése érdekében olyan társat ad, aki segitő, és mindenben kiegészitő. Örök időkre adja… Maradt még egy olyan kötelesség ezután, ami egyre inkább fontosabbá válik ebben az egyéniséget, férfit, nőt egyként megölő, „mindenki egy és király..” világban: Imádkoznunk kell a férfiak helyreállásáért, hogy gyermeki állapotuk miatt ne engedjék a jezabeli nők uralmát, ne legyen jellemző az Ödipusz komplexus jelensége…. Más esetben pedig ne engedjék önmagukat szellemben-lélekben megalázni, gyermekké tenni feleségeiktöl…söt szüleik efféle uralma is szűnjön meg, amint önálló felnött korukba lépnek. Mert Isten teremtett rendje ellen működik, aki a patriarchalis rendet rombolja. Amikor pedig valaki félelmében, sérelmei miatt, vagy egyszerűen önmaga élvezete, haszna miatt fiatalabb férfit hálóz be férjnek, akkor annak gyengeségeit kihasználva, akkor kizárt dolog, hogy engedelmes Jeshua HaMassiahnak. De aki a Messiás Népéhez tartozik, Isten minden Törvényének engedelmes. Nemcsak az embereknek adott konkrét törvényeknek, hanem azoknak a törvényeknek, melyek a teljes teremtett világ összehangolt működésének alapfeltételei, áldást adó szavai. Aki pedig ezek közül bármit figyelmen kívül hagy, bűnössé válik. Aki pedig tudatosan elveti: az engedetlensége által nem nevezhető többé Isten Népének! Számukra van lehetőség a megtérésre, visszatérésre… Idősebb nő házasságkötése fiatal férfival pedig nem haladás valakivel a Messiásban, az Úton, hanem visszafordulás, elfordulás Istentől… Hitetlenség, vagy engedetlenség következménye a vallásos ember életében, mely e világban, a hitetlenek közt akár dicséretesen természetes, humánus, erkölcsös, követendő példa. Copyright © 2005-2009 SÓFÁR, Jesua HaMassiah-ban hívő ZSIDÓ KÖZÖSSÉG JHVH NISSZI Szolgálat






Ingyenes honlapkészítő
Profi, üzleti honlapkészítő
Hirdetés   10
Végre értem amit angolul mondanak nekem, és megértik amit mondok.

KÖSZÖNÖM NOÉMI!